Artúr közéleti blogja

Demográfia: Külföld

2021. augusztus 13. 07:30 - II. Liberális Artúr

A nyugati világ kitüntetett szerepet kap státusza miatt, az narratíváik hatással vannak az egész világra, ezért vigyázó szemeiket előszeretettel vetik rájuk a faji polgárháborúkra rejszoló rasszisták. Így az ember, amikor vitába száll, kénytelen utánanézni és tanulni adatokat. Ebből jön egy összeállítás.

Általános érvényű, észosztó megjegyzéseim a témával kapcsolatban:

  1. Történelmileg teljesen bevett gyakorlat volt a bevándorlás, szinte minden régebbi, híresebb ember életrajzánál az derül ki, hogy soknemzetiségű háttérrel rendelkezik szülei révén vagy akár ő maga is több országban élt, több nyelvet beszélt.
  2. A 21. században vagyunk, el kellene engedni ezt az etnicizáló világot, már nem releváns. Egyre gyakrabban találkozunk majd afrikainak tűnő japánnal, arabnak tűnő némettel, kínainak tűnő amerikaival... stb.
  3. Ha annyira zavar, hogy a leszármazottak esetleg megváltoztatják a kultúrát, akkor az értelemszerű megoldás nem kitiltani/kiirtani az "idegeneket", hanem nagyobb hangsúlyt fektetni a kirekesztés felszámolására, hiszen az akadályozza meg az integrációjukat.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

I. Belgium

  • Belgium lakosságának durván harmadának nem belga felmenői vannak,
    • ennek a harmadnak kb. a fele nem európai.
  • A lakosság kb. 15%-a bevándorló,
    • ennek kb. fele nem EU-s állampolgár.
  • Az etnikai megoszlás: 75% belga, 3-4% marokkói, illetve 3% egyéb nem fehér
  • A vallási megoszlás: 55% keresztény, 35% nem tartozik egyházhoz, 5% muszlim
  • Brüsszel ennél színesebb, ott a lakosság 75%-a nem belga származású,
    • 40%-a európán kívüli, főleg marokkói,
    • ebből 30% afrikai

II. Egyesült Államok

  • Az őslakos indiánok kb. 20 ezer éve érkeztek Amerikába Ázsiából, 4 millióan lehettek Észak-Amerikában az európaiak érkezésekor;
    • A huszadik század közepére 0,2%-ra esett vissza az arányuk, ez mára visszakúszott 1% körüli értékre.
  • Először természetesen fehér angolok érkeztek, majd írek és németek, végül dél- és kelet-európaiak; az ő arányuk kb. 40%;
    • Érdekesség, hogy magyarok már a 1583-ban is jártak Amerikában Budai Parmenius István révén; nem végződött jól az út, a visszaúton a hajó elsüllyedt. A második fecske Haraszthy Ágoston földbirtokosvolt, aki 1840-ben elsőként telepedett le a magyarok közül Amerikában és az amerikai borászat egyik alapítója lett.
    • Nagyobb számban először néhányezer 1848-as menekült érkezett, majd a kelet-európai hullámmal 6 - 700 ezer újabb magyar bevándorló a 19. század végén - 20. század elején. A fasiszta és kommunista diktatúrák szintén ösztönözték az emigrációt, aminek 1956 adott nagy löketet 40 ezer magyarral.
  • A spanyolok révén kis túlzással hamarabb voltak afrikaiak Észak-Amerikában, mint angolok, de a 17. század elején már zajlott a rabszolgakereskedelem, amely egyre jobban intézményesült és faji alapúvá vált. A 18. század végére a lakosság már 20%-a volt fekete, ez a 20. század végére 10% alá esett, jelenleg 15%.
  • A Fülöp-szigetekről a spanyolok révén már a 16. században érkeztek bevándorlók, nagyobb számban Kínából és Japánból a 19. században érkeztek csak munkások, amit jelentősen korlátoztak a 19. század végétől. Jelenleg kb. 5% az arányuk, főleg filippínók, kínaiak és indiaiak.
  • A latinok aránya kb. 18%, értelemszerűen főleg Mexikóból.

 

 

 

 

 

Címkék: külföld

Demográfia Magyarországon

2021. augusztus 10. 07:38 - II. Liberális Artúr

Korábban már írtam egy demográfiai posztot, hogy kontextusba helyezzem a dolgot, most menjünk bele részletesebben.

I. Túlnépesedés, fogyunk vagy növekszünk?

A túlnépesedés nem ezt jelenti, hogy hányan élnek az adott helyen vagy mennyire zsúfolt a hely. A túlnépesedés azt jelenti, hogy az adott ország fenntarthatóan hány embert tud kiszolgálni. Nem az a túlnépesedés, hogy öt gyereked van, ezért nem jut elég étel; a túlnépesedés az, amikor olyan gazdag vagy, hogy túlfogyasztasz. Épp ezért van az, hogy nem a szegény országok jellemzően a túlnépesedettek, hanem a gazdagok.

Magyarországon és a régióban az egyik legalacsonyabb, 1,5 körüli a termékenység. Tehát fogyunk, de ez nem feltétlenül baj, hiszen Magyarország is túlfogyaszt. Az ideális lakosságszám a jelen életszínvonal mellett kb. 7,5 millió fő lenne, ehhez képest durván 9,5 millióan vagyunk. A baj az, hogy öregszünk.

Egyébként távlatokba helyezve nem feltétlenül állunk rosszul, 1900-ban még csak 7 millióan voltunk, 1980-ban közel 11 millióan, 2020-ban közel 10 millióan. Tehát valóban csökken a népesség az 1980-as évek óta, viszont nézhetjük úgy is, hogy sokkal többen vagyunk, mint száz-kétszáz-ezer évvel ezelőtt.

II. Gyerekvállalás

A kormány kommunikációjának egyik központi eleme a népszaporulat, ráadásul mi költjük az egyik legtöbbet a családtámogatásra. Nem kritizálni akarom a célt vagy a módszert, csupán helyretenni pár fogalmat:

  • Gyerekvállalás(i kedv/hajlandóság): Ez alatt jellemzően a termékenységi rátát értik, de én a valódi hajlandóságról beszélnék :) Ez ugyanis nem azonos a valóban bevállalt gyerekek számával, hanem arra utal, hány gyereket szeretnének az emberek. Ez a szám pedig továbbra is csökkenőben van, jelenleg 2 körüli értékkel.
  • Termékenységi ráta: Ez most az "isten". Ez a szám mutatja, hogy hány gyerek születik a lakossághoz viszonyítva. A lakosságszám fenntartásához 2,1-es arányt kellene elérni, de ez már 1960-ban sem volt meg, 2000-re már 1,5 volt, a mélypont 2011-re jött el 1,2-vel. Azóta sikerült visszatornászni 1,5 körüli értékre, ami kicsit jobb a régiós átlagnál, kicsit rosszabb az EU-s átlagnál.
  • Fogyás: Csakhogy hiába javult, a fogyás nemhogy lassulna, hanem gyorsul. Az 1980-as évekig nőtt a lakosságszám, utána egyre gyorsabb csökkenésbe kezdett, a mélypont eddig 2018-ban volt (ha nem számítjuk bele persze a koronavírust).

III. Melyik generáció uralkodik jelenleg?

  • Itthon a lakosság átlagéletkora jelenleg 44 év (1970-es évek).
  • A parlamenté 50 év (1970-es évek).
  • A leggazdagabb 35-é 60 év (1960-as évek).

IV. Mi a család fogalma?

"A család emberek közössége vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van. Az európai (nyugati) típusú társadalmakban a családot közvetlen leszármazással („vérrokonság”), házassággal, örökbefogadással (vagy hasonló jogi kötődéssel) jellemzik(...); mások pedig a nem nyugati típusú társadalmakat hozzák példának, ahol a „vérrokonságtól” eltérő elvek érvényesülnek abban, hogy kiket tekintünk családnak. "

Címkék: társadalom

Magyar uralkodók

2021. augusztus 09. 07:02 - II. Liberális Artúr

Csak egy rövid szösszenet.

Az közismert, hogy utolsó királyunknak, a Habsburgoknak vannak még élő leszármazottaik, konkrétan a 60 éves Károly, illetve fia, a 23 éves, jelenleg autóversenyző Ferdinánd.

Kép: 24.hu

Az talán kevésbé ismert, hogy van még egy uralkodóháza a történelmünknek, amelyik még nem halt ki: a Wittelsbach-ház. A 11. századi bajor családból származó ház a 14. századra jutott el uralkodói szintre, nálunk ugye az Árpád-ház kihalásával leányágon jöttek képbe I. Ottó személyében (IV. Béla unokája), aki 1305 és 1307 között uralkodott.

A ház mai feje a 83 éves, műkincsgyűjtő Ferenc, bajor herceg, aki egyébként 1939-ben a nácik elől Magyarországra menekült, ami utólag nem bizonyult túl jó döntésnek, hiszen a németek minket is megszálltak, így családjával együtt koncentrációs táborba kerültek, de túlélték. Mivel neki nincs fia, utódja a 39 éves informatikai vállalkozó unokaöccse, Lajos lesz.

kép: gala.de

Címkék: társadalom

Ország ranglista 2020

2021. augusztus 08. 08:58 - II. Liberális Artúr

Csak egy kis játék a mérőszámokkal :) Természetesen nem lesz egy professzionális lista, sokkal részletesebben is bele lehetne menni a különféle tényezőkbe és súlyozásukba, én most csak néhány fő számot néznék meg.

Először is kezdjük azzal, hogy hogyan áll hazánk a főbb adatokkal. Itt-ott hiányos vagy pontatlan lehet az ábra, mindenesetre jól látszik, hogy a kb. 200 országból az ország nagyjából a felső harmadban van. Ez a kérdés ihlette.

Magyarország helye a világban:

Bár egy év alapján nem szabad hosszútávú következtetéseket levonni, a tendencia folytatódni látszik: javul az életszínvonal és a katonai erő, de romlik a demokrácia és a közbiztonság; tavalyhoz képest nem volt érdemi változás. Következő lépésként nézzük meg, hogy a főbb számokat összevetve mely országban lehet jobban élni:

  • Észak-Európa (2): Egyesült Királyság, Svédország
  • Nyugat-Európa (4): Belgium, Franciaország, Hollandia, Németország  
  • Kelet-Európa (1): Csehország
  • Európán kívül (4): Ausztrália, Dél-Korea, Japán, Kanada
Címkék: társadalom

Korona-napló (havonta frissülő poszt)

2021. augusztus 07. 16:32 - II. Liberális Artúr

Csak a történetiség és könnyebb nyomonkövetés végett:

Mo. fertőzöttek aránya Világ fertőzöttek aránya Mo. halottak aránya Világ halottak aránya
2020. március 4. 0 - 0 -
2020. április 4. 70 145 3 8
2020. május 4. 314 460 36 32
2020. június 4. 409 846 56 50
2020. július 4. 432 1 439 61 68
2020. augusztus 4. 471 2 371 62 90
2020. szeptember 4. 765 3 400 64 112
2020. október 4. 3 167 4 514 85 133
2020. november 4. 9 427 6 210 214 158
2020. december 4. 24 669
8 425 571 194
2021. január 4. 34 086
10 981 1 034 238
2021. február 4. 38 566 13 523 1 330 294
2021. március 4. 45 615 14 852 1 589 330
2021. április 4. 71 147 16 909 2 252 367
2021. május 4. 81 417 19 783 2 909 414
2021. június 4. 83 558 22 184 3 091 477
2021. július 4. 83 875 23 649 3 113 512
2021. augusztus 4. 84 053 25 721 3 117 547
202. szeptember 04. 84 414 28 340 3 121 587

 

Címkék: társadalom

Észosztás a vegetáriánusokról és az egészséges táplálkozásról

2021. augusztus 06. 22:26 - II. Liberális Artúr

Nem vagyok vega és nem védeni akarom őket, de amennyire erőszakosan hivalkodnak vegaságukkal egyesek, annyira idétlen érvekkel szoktak szembeszállni velük mások. Ezen érvek alapvetően két kategóriába sorolhatóak, az egyik a szabadságon alapul, a másik az egészségen.

1) Szabadság

Alapvetően azzal szoktak a vegák ellen érvelni ebben az esetben, hogy  a húsevés természetes dolog, régi hagyomány, indokolatlan korlátozása az életmódnak. Ez önmagában igaz, de két dologgal árnyalnám a képet. Az első, hogy már most is tilos sokfajta hagyományos (vagy máshol hagyományos) vágóállatot tartani, mint pl. amilyen a kutya vagy macska. Ezt zokszó nélkül elfogadják az emberek, sőt, ők vannak a legjobban felháborodva, hogy "barbár" kelet-ázsiaiak ilyesmit esznek. Hasonlóképp undorodnak legaális húsoktól is, mint amilyen a rovar vagy a ló.

A másik dolog ezzel kapcsolatban, hogy hiába hivatkoznak szabadságra, ha egyszer gyakoraltailag nem eszünk mást csirkén (31%) és sertésen (29%) kívül. Ha minden más húst betiltanának e kettőn kívül, jóformán észre se vennénk. Szép dolog a szabadság, csak nem élnek vele.

2) Egészség

A kedvecem, hogy vehemensen támadják a vegákat azzal, hogy nélkülözhetetlenek az állati fehérjék, azaz a vega életmód hülyeség és káros. Ebben is van igazsgág, bár nem vagyok táplálkozási szakértő, nem is ezzel a részével vitatkoznék az érvelésnek, csak megint árnyalni szeretném picit a helyzetet. Empirikusan látható, hogy a vegák nem egészségtelenebbek, sőt, vannak vegán népcsoportok is, akik teljes életet élnek mindenféle állati táplálék nélkül.

De nem is ez a lényeg, hanem hogy Magyarországon az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a helytelen táplálkozás, a világ egyik legelhízottabb országa vagyunk, a vezető halálokok elsőszámú okozója az egészségtelen táplákozás, magyarul vélhetően azok sokkal egészségtelenebbül táplálkoznak, akik a vegákat a nem tökéletesen egészséges táplálkozással támadják. Sokkal nagyobb probléma, hogy sok húst eszel, mintha nem ennél húst egyáltalán.

Címkék: társadalom

Ez történt a 2010-es években

2021. augusztus 05. 07:23 - II. Liberális Artúr

A számok:

  • A legnagyobb nyelv a mandarin, a világ 12%-a beszéli, ezt követi 6% spanyol, 5% angol, 4% hindi, 3% bengáli és portugál. De beleértve a tanult nyelveket is az angol vezet 14%-kal, őt követi a mandarin, hindi, spanyol, francia.
  • A Föld lakossága 7 milliárdól lassan 8 milliárdra nőtt egy évtized alatt.
  • Legtöbben a kínai hanok vannak 1,3 milliárdan, őket követi 450 millió arab, 440 millió spanyol, 240 millió bengáli és 220 millió portugál.
  • Továbbra is a kereszténység a legnépszerűbb vallás 31%-kal, utána az iszlám 24%-nyi követővel, majd az el nem kötelezettek következnek 16%-os táborral.
  • A legtehetősebbek a kisebb országokat leszámítva az Emirátusokban, Svájcban, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Szaúd-Arábiában, ami nagyjából megfelel az évtized eleji állapotoknak, bár akkor még Szaúd-Arábia kevésbé volt tehetős és Kanada előzte.
  • Ha már gazdaság, leginkább az EU gazdasága szűkűlt 30%-ról 21%-ra és Kína nagyon feljött 7%-ról 16%-ra. Az Egyesült Államok és Kína mellett még India tudott zárkózni, Japán és Németország nagyjából őrzi helyét, Franciaország lejjebb csúszott.
  • A várható élettartam 69-ről 72 évre nőtt, az átlagéletkor 29-ről 30-ra.
  • A leggyakoribb halálozási okok a szívbetegségek, az érrendszer, a tüdő megbetegedése, de az AIDS is még mindig top 5-ös.

Közélet:

  • A 2008-as válságot sikerült leküzdeni a legtöbb országban a 2010-es évek első felére, de hosszabb távú hatásként menetrendszerűen megérkezett a jobboldalra tolódás, illetve a Közel-Keleten 2011-től az Arab tavasz forradalmaiban mutatkozott meg az elégedetlenség.
  • Az elhúzódó harcok következményeként a második világháború óta nem látott menekülthullámok indultak meg, amiket látványosan nem akartak/tudtak megoldani a nagyhatalmak.
  • Továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb gazdasági hatalom, de erősen zárkózik Kína, és Oroszország továbbra is jelentős katonai erővel bír, így az évtized legbefolyásosabb vezetői Hszi, Obama és Putyin voltak.
  • Nagyobb fegyveres konfliktusok voltak Ukrajnában, Irakban, Jemenben, Líbiában, Szíriában, Maliban és a Fülöp-szigeteken.
  • Politikai elemzésekbe nem kívánok belemenni, de állítólag a hidegháború óta nem látott feszültségek vannak újra jelen a nagyhatalmak ütközőzónáiban és a belpolitika is egyre megosztottabb, szóval nem jó az irány.

A legsúlyosabb katasztrófák az évtized elején következtek be:

  • 2010-ben a Mexikói-öbölben kezdett ömleni az olaj a tengerbe hónapokon át egy baleset következtében, mire sikerült megfékezni, de még évekig pusztította a környezetet a hatása.
  • Szintén 2010-ben egy 7-es erősségű földrengés rázta meg Haitit. Legalább száz-, de akár háromszázezer ember is meghalhatott és hárommilióan váltak hajlktalanná. Mivel az infrastruktúra is jelentős károkat szenvedett, az amúgy sem gazdag ország megzuhant és a mai napig sem sikerült igazán túllépni a problémán.
  • 2011-ben Japánban következett be az ottani valaha látott legnagyobb, 9-es erősségű földrengés, ami önmagában is elég súlyos volt több mint 15 ezer áldozatot követelve és százezreket téve hajléktalanná. De hogy súlyosbítsuk a helyzetet, a földrengés egyben az egyik legnagyobb atomerőmű-balesetét is okozta Fukusimában.
  • 2013-tól ebola-járvány tört ki Nyugat-Afrika több államában, később Kongóban is, amelyben az évek során több mint tízezren vesztették életüket.

Látványos tudományos áttörések nem történtek, vagy legalábbis nehéz innen megítélni, hogy mi válhat majd azzá, a jövőben, mindenesetre fejlődött a genetika, a fizika és az informatika, ahol különösen a big data feldolgozása vált jelentőssé, hiszen az információ már lassan végtelen, csak megfelelően rendszerezni kell, ami viszont rengeteg adatvédelmi problémát is felvet. Ami kézzelfoghatóan látványosabb, az az okostelefonok fejlődése, a drónok és az okoseszközök terjedése.

Kultúra:

Címkék: külföld

Statisztika: Időjárás

2021. augusztus 04. 21:40 - II. Liberális Artúr

Aktuális téma és a KSH-nak szerencsére vannak adatai (nyilván kevesebb, mint az OMSZ-nek, de ezt könnyebb gyorsan felvázolni. Sajnos csak városok vannak, nem az egész országra terjednek ki, de így is látványos. Mit látunk Budapesten? Harminc évnyi adat nem sok, de:

  • Az átlaghőmérséklet egyértelműen nőtt 10%-kal.
  • Hasonló mértékben nőtt a napfényes órák száma.
  • Az esős napok száma nagyjából változatlan maradt.
  • A csapadékmennyiség trendje nem ennyire egyértelmű egyelőre.

 

 

Címkék: társadalom

Statisztika: Élettartam, átlagéletkor

2021. augusztus 03. 07:30 - II. Liberális Artúr

 

 

A születéskor várható élettartam közismerten a huszadik század első harmadában ugrott nagyot a modern orvostudomány fejlődésével, 1949-ből származik az első adat, itthon ekkor már 61 év volt. Ma ez 76 év itthon, globálisan 72, szóval hetven év alatt sikerült 15 évet feltornázni.

Az átlagéletkorban a fejlett világok tendenciáját mutatjuk; a világátlag csak 30 körül van, itthon ez 1900-ban 26 volt, ami mára felment 42-re.

Címkék: társadalom

Statisztika: Környezetromboló országok

2021. augusztus 02. 06:15 - II. Liberális Artúr

Ez a kérdés ihlette a posztot. Először nézzük meg kicsit igazságtalanul az összességében legnagyobbakat, majd korrektebbre véve inkább az egyénekre bontott változatot. (A kisebb országokat lehagytam.)

 

Nem meglepő, hogy a tehetősebb, legnagyobb népességű országok vezetnek, de jól látszódik, hogy nagy hangsúly van az életszínvonalon is, hiszen Indonézia, Nigéria vagy Egyiptom pl. nem fértek fel rá. A "jófiúk", mint Brazília pedig nem a környezettudatosságuknak köszönhetik a címüket, hanem inkább kihasználatlanságuknak.

Ami az arányosabb leosztást illeti, nagy különbség nincs a fenti táblázathoz képest, ám itt jóval erősebben megmutatkozik az életszínvonal szerepe, hiszen Kína és India rögtön lekerültek róla.

Címkék: külföld
süti beállítások módosítása