Artúr közéleti blogja

Statisztika: Élettartam, átlagéletkor

2021. augusztus 03. 07:30 - II. Liberális Artúr

 

 

A születéskor várható élettartam közismerten a huszadik század első harmadában ugrott nagyot a modern orvostudomány fejlődésével, 1949-ből származik az első adat, itthon ekkor már 61 év volt. Ma ez 76 év itthon, globálisan 72, szóval hetven év alatt sikerült 15 évet feltornázni.

Az átlagéletkorban a fejlett világok tendenciáját mutatjuk; a világátlag csak 30 körül van, itthon ez 1900-ban 26 volt, ami mára felment 42-re.

komment
Címkék: társadalom

Statisztika: Környezetromboló országok

2021. augusztus 02. 06:15 - II. Liberális Artúr

Ez a kérdés ihlette a posztot. Először nézzük meg kicsit igazságtalanul az összességében legnagyobbakat, majd korrektebbre véve inkább az egyénekre bontott változatot. (A kisebb országokat lehagytam.)

 

Nem meglepő, hogy a tehetősebb, legnagyobb népességű országok vezetnek, de jól látszódik, hogy nagy hangsúly van az életszínvonalon is, hiszen Indonézia, Nigéria vagy Egyiptom pl. nem fértek fel rá. A "jófiúk", mint Brazília pedig nem a környezettudatosságuknak köszönhetik a címüket, hanem inkább kihasználatlanságuknak.

Ami az arányosabb leosztást illeti, nagy különbség nincs a fenti táblázathoz képest, ám itt jóval erősebben megmutatkozik az életszínvonal szerepe, hiszen Kína és India rögtön lekerültek róla.

komment
Címkék: külföld

A magyar fociválogatott helyezései

2021. augusztus 01. 22:35 - II. Liberális Artúr

 

Orbán focimániája gyakori téma, ez a kérdés pedig megihletett, hogy megvizsgáljam tényszerűen a válogatott teljesítményét. A sokat kritizált FIFA-ranglista helyett inkább az ELO (vagyis inkább Élő) rendszert választottam.

Eszerint sokáig az élvonalban voltunk, az első éveket persze érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen akkoriban nem sok csapat volt. De ezután is csak ritkán kerültünk ki rövid időre a top 10-ből, és mai olvasónak talán hihetetlen, de a legendás aranycsapat az ötvenes évek nagy részében bizony a legjobb csapat volt. Innen természetesen csak esés jöhet, ami nem baj, viszont az már igen, hogy az 1970-es évekre tartósan kikerültünk a top 10-ből és a rövid visszakapaszkodások ellenére megállíthatatlanul zuhantunk, különösen durván az 1990-es évek első felében. Azóta lassan kapaszkodunk visszafelé, de ennek ellenére a mélypont 2003-ban jött el, de azért lassan közelítünk az 1990-es előtti szinthez.

komment
Címkék: társadalom

Tévhitek: A történelmet a győztesek írják és a műanyag

2021. július 31. 06:39 - II. Liberális Artúr

...mondta... ööö... valaki. A népszerű mondást mindenesetre az 1940-es évektől találhatjuk meg leírva, de valószínűleg jóval régebbi vélekedés. Még a jelentése sem teljesen egyértelmű, manapság inkább arra értik, hogy a múltat az aktuális hatalom a saját szájíze szerint mutatja be, ezzel pedig visszakanyarodhatunk a tegnapi témánkhoz, a világot leíró narratívákhoz.

Szó szerint véve természetesen butaság a kijelentés, a vesztes közösségek is írhatják a maguk történelmét, jobb helyeken amúgy is szakmai szempontok alapján történik a dolog. De lépjünk egyet hátra, nézzük a kérdést általánosabban. A "győztes" ugyanis vehető korunknak, az uralkodó narratívának, ami korántsem biztos, hogy minden tényszerűsége mellett igaz. Vegyük például a világtörténelemről szóló posztomat, amit a jelen emberiség szempontjából próbáltam összeállítani, de ha a világegyetem szempontjából teszem, akkor a világegyetem vélhetően pont telibeszarja a jelentéktelen kis emberiség jelentéktelen kis párezer évnyi történelmét. Való, de nem igaz.

Ennyire azért ne lépjünk hátra, lépjünk kicsit közelebb. Fogalmunk sincs, mit hoz a jövő, ezért fogalmunk sincs, mi válik valóban fontossá, "győztessé". Jelenleg egy gazdasági-társadalmi-hadtörténeti jellegű narratíva van, ami viszont azonnal borulni fog, ha a kor narratívája megváltozik. Láttunk már ilyet, vannak alternatív történelmek, amelyek a történelmet a szocializmus vagy különféle kisebbségek szemén keresztül mutatják be, és tulajdonképpen ilyenek az uralkodó nemzeti narratívák is, hiszen mi is Magyarország szemszögéből tanuljuk a történelmet és szinte semmit nem tanulunk pl. az amúgy sokkal jelentősebb Indiáról vagy Kínáról.

Hogy jön ide a műanyag és mi is akkor a tévhit? A tévhit az, hogy az általunk ismert narratíva helyes, hiszen ez az adott kor függvénye. És a műanyag? Az egész posztot az a hír váltotta ki, ami egy ideje már foglalkoztat, és talán semmi jelentősége, de lehet hogy óriási horderejű dolog. A mikroműanyagszennyezés. Mert ha ez történetesen végzetes méregnek bizonyul az emberiség számára, akkor a történelmi narratívában huszadlagos kérdéssé válik egy-egy nemzetállam létrejötte és kiemelkedő jelentőségű a műanyag feltalálásához vezető vegyipari fejlődés összetevői és az anyag elterjedésének folyamata.

komment

Tévhitek: kulturális különbségek

2021. július 30. 08:19 - II. Liberális Artúr

Erkölcs, észszerűség, igazság, világnézet. A végére majd talán világosabbá válik, miért tévhitként kezelem a témát és hogy hova akarok kilyukadni, de ezúttal sajnos nem fogok tudni tényszerű lenni a téma jellegéből adódóan.

Az átlagember beleszületik, beleszocializálódik az őt körülvevő, szűkebb világba, gondolkodásmódját, világnézetét ez határozza meg, kivéve ha kellően intelligens vagy átesik egy tudattágító élményen, ami lehet pl. egy utazás vagy egy könyv is akár. Van aki talán el se gondolkozik soha azon a narratíván, amit a közösségétől kap és fel se tűnnek neki, ha valahol megbicsaklik a dolog, főleg ha uralkodó helyzetben van, mint jelenleg a nyugati civilizáció. Jó példa erre kormányunk, ami ezerrel építi a saját narratíváját az uralkodó "balliberális" túlsúllyal szemben, aminek akár még lehetne is létjogosultsága, ha nem egyszerű machináció lenne. De a támogatóik meg sem kérdőjelezik belső ellentmondásait, nem beszélve a hazugságokról.

Persze ugyanez megvan a másik oldalon is, és akkor még mindig csak az itthoni közéleti narratívák egy részét említettük. Említhetném azt is, hogy egy filmet akkor tartunk jónak, ha szórakoztató, pedig ez csak a filmművészet hollywoodi narratívája. Vagy hogy a nagyszüleim teljesen más értékrend szerint éltek, mint az unokáik. Kultúránként más és más dolgok számíthatnak bűnnek, mint pl. nálunk a drogfogyasztás, a muszlimoknál az alkoholfogyasztás, a hinduknál a marhahúsevés... stb. Az ENSZ ebben próbált rendet vágni egy egyetemes állandó felállításával, Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával, csak apró gond, hogy ez a nyugati világ értékrendszerét tükrözi és figyelmen kívül hagyja a többit, miközben tény, hogy az értékrendszerek eltérőek.

Az értékrelativizmus, kulturrelativizmus és az ezekhez kapcsolódó filozófiai kérdések kényesek, sok a vita, nem is akarok állást foglalni, csak eddig arra akartam rámutatni, hogy több narratíva, értékrendszer létezik, amelyek akár egymással ellentétesek lehetnek, ráadásul van egy rakás olyan elem, amelyek nem is léteznek. Nálunk pl. természetes, magától értetődő az idő fogalma, máshol meg nem. Nálunk meg nem létezik pl. a japán "ma".

Oda akarom kifuttatni a gondolatmenetet, hogy amikor a mi szempontunkból racionálisan próbálunk választ találni valamire egy másik országgal kapcsolatban, akkor figyelembe kell vennünk ezt is. Amit mi kívánatosnak gondolhatunk, az lehet hogy máshol nem szempont vagy épp hogy nem kívánatos. Tévhit azt gondolni, hogy az érv- és értékrendszerünk mindenhol érvényes.

komment
Címkék: társadalom

Tévhitek: Orbán diktátor

2021. július 29. 14:51 - II. Liberális Artúr

Szokás szerint nem egy alaptalan kijelentést szeretnék árnyalni, de azért ez így egyelőre nem állja meg a helyét. Abból indul ki az egész, hogy a felbecsülhetetlenül hasznos (bár elég demagóg) Last Week Tonight c. műsorban (3:03-tól) a világ legismertebb diktátorait többek közt Orbánnal demonstrálták - nem először.

Az alapvetés nem áll messze a valóságtól, mielőtt megköveznének az ellenzékiek és zászlajukra tűznének a kormánypártiak: az már önmagában aggályos, hogy a parlament nevezi ki a hatalmi ágak gyakorlóit, főleg úgy, hogy Orbánnak alkotmányozó többsége van lassan egy évtizede. De emellett sajnos folyamatosan épülnek le a demokratikus intézmények, a helyi autonómia, a borzasztóan káros médiahelyzetről nem is beszélve. Több ezzel foglalkozó szervezet szerint is a demokrácia végét járjuk, lassan bele fogunk esni a részlegesen szabad vagy hibrid rezsim kategóriába.

De egyelőre még nem tartunk ott, ha nem is választ el sok tőle. Orbán még egyelőre nem vált diktátorrá, ami alapján furának tűnhet, hogy akkor mégis miért emlegetik egy lapon valóban véreskezű zsarnokokkal? Nos, a válasz nem a tényekben keresendő, hanem az emberiség egyik rákfenéjében, a látszatban, a benyomásban, a tévhitben. Kétes dicsőség, hogy Orbán képes volt elérni, hogy egy lapon emlegessék Oroszország vagy Törökország uraival, noha nem vagyunk annyira sem jelentősek, sem diktatórikusak.

De azt is érdekes megfigyelni, hogy lemaradt Egyiptom, Irán, Kína és Szaúd-Arábia is, amelyek nálunk diktatórikusabbak és jóval jelentősebb országok, míg szerepet kaphatott Észak-Korea és a Fülöp-szigetek, amelyek pedig nem annyira jelentősek.

komment
Címkék: társadalom

Tévhitek: Az én adómból tartják el az országot!

2021. július 27. 19:13 - II. Liberális Artúr

Nem alaptalan kijelentés, de kissé féloldalas. Az adónak tekintett jövedelemadó ugyanis csak az állami bevételek töredéke, 16%. Persze ennél jóval több a közvetett módon befizetett adó, de itt már nehéz különválasztani a külföldiek és a magyarok adóit. Csak érzékeltetésképpen, a legnagyobb bevételek:

  • ÁFA: 29%
  • Önkormányzatok: 18%
  • SZJA: 16%
  • EU-s támogatás: 10%
  • Jövedéki adó: 8%
komment
Címkék: társadalom

Tévhitek: Éghajlatváltozás és az időjárás

2021. július 26. 07:23 - II. Liberális Artúr

Nyugi, nem tagadni akarom, hiszen tény, hogy nő a Föld átlaghőmérséklete. Ezúttal arra a félrevezető érvelésre szeretném felhívni a figyelmet, ami mindkét oldalon megtalálható: a pillanatnyi időjárással akarják alátámasztani az éghajlatot. Az időjárás a pillanatnyi időjárást jelenti, míg az éghajlat rendszeres, tartós időjárási jelenségeket. Tehát az, hogy június 22-én 30 fok van, ami a megszokottnál melegebb, az nem azt jelenti, hogy éghajlatváltozás van, de az sem jelenti, hogy nincs globális felmelegedés, hogy májusban 5 fok is előfordult.

Az éghajlatváltozást akkor látjuk, ha átlagokat nézünk hosszabb, akár évtizedes távon. Lehet évekig változatlan az időjárás vagy csak minimális az eltérés, amit meg se érzünk, de az adatokból látszik, hogy bizony nő a Föld átlaghőmérséklete, azaz globális felmelegedés van.

Ez 1-2 fokot jelent, ami nem tűnik soknak, de épp elég ahhoz, hogy megváltoztassa az éghajlatot, ami azért gáz, mert felborulnak a megszokott tervek, nem lehet majd az őshonos növényeket és állatokat tenyészteni, más módszereket kell alkalmazni... stb, és ez csak a mezőgazdaság, de még senki sem tudja biztosan, hogy milyen egyéb következmények lesznek. Amit pl. a bőrünkön máris érezhetünk, az az eső, ami a megszokottnál nagyobb mennyiségben esik le egyszerre, a kisebbre tervezett  csatornák pedig nem bírják elnyelni, áll a víz az utakon, az autók összecsapják a gyalogosokat. Apróságnak tűnhet, de ez szükségessé teszi a városi csatornarendszerek újratervezését, átépítését, ami kapásól ki tudja hány milliárd forint, és akkor még emberek ezreinek kell extra mosásokat elindítani a piszkos ruha miatt, ami hatalmas energiapocsékolás.

Nem fogunk megsülni vagy megfagyni, de számolni kell azzal, hogy trópusi betegségek jelennek meg, drágább lesz az étel és a víz, illetve több lesz a nagyon meleg és a nagyon hideg idő. És mindegy, hogy mi az oka, mindenképpen készülni kell rá (ha nem nyírjuk közben ki magunkat a környezetszennyezéssel, ami részben összefügg vele, de alapvetően egy másik súlyos probléma).

https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/

komment
Címkék: társadalom

Tévhitek: Brazília a világ tüdeje

2021. július 25. 07:00 - II. Liberális Artúr

Elöljáróban szögezzük le, hogy egyáltalán nem értek a témához és olyan tényeket fogok figyelmen kívül hagyni, mint hogy az őserdők hatékonyabbak a szén-dioxiddal szemben vagy hogy egy országnak mekkora területe alkalmas egyáltalán erdők telepítésére.

A klímaváltozás és környezetszennyezés egyik fő pontja a brazil őserdő, pontosabban annak irtása. Hogy rögtön tökön is rúgjam magam, jogosan hívják a föld tüdejének az amazonas-i őserdőt, hiszen az őserdők harmadát teszik ki és akkora, mint az EU.

Amire utalni akartam, hogy bár jó lenne, ha nem nyúlnának hozzá, ez megint a más farkával való csalánverés esete, ugyanis sok tehetősebb országban jóval alacsonyabb az erdők aránya, nem beszélve arról, hogy őserdők szinte már nem is maradtak. Tehát ahelyett, hogy Brazíliát cseszegetnénk emiatt, ahol az egyik legmagasabb az erdők aránya, előbb érdemes lenne a saját házunk táján szétnézni és erdőket telepíteni. Brazília azért lett a világ tüdeje, mert máshol már nem maradtak fák.

Európában pl. 3% az őserdők aránya (itthon nincs is), és ha mondjuk Brazíliához viszonyítjuk magunkat, akkor a jelentős országok közül jól teljesít e téren Dél-Korea és Japán, jóindulattal a brazilhoz hasonló a helyzet Kanadában és Oroszországban, és rosszul teljesít a többi, elsősorban az Egyesült Államok, India, Indonézia, Kína és persze hazánk is.

komment
Címkék: külföld

Tévhitek: Szegénység, gazdagság

2021. július 24. 07:37 - II. Liberális Artúr

Oké, ez nem igazán tévhit kategória, de az emberek benyomásai gyakran hamis képet festenek a valós viszonyokról. Mennyit keresünk? Kezdjük azzal, hogy az átlagfizetés 2018-ban 240 ezer forint volt, de ilyenkor sokak zsebben kinyílik a bicska, hiszen a többség nem keres ennyit. A többség jövedelméhez közelebb áll az ún. mediánbér, amiről nincs hivatalos adat, de kb. negyedével lehet kevesebb az átlagfizetésnél, azaz olyan 180 ezer forint. Végső összegként még tegyük ide a minimálbért, ami jelenleg 99 ezer forint.

Ki a szegény, ki a gazdag? Igazából az a kérdés, hogy mi az a középosztály, aminek a modern, demokratikus államok alapját kéne biztosítania, ugyanis tőlük lentre helyezkedik el az alsóosztály, fentre pedig a felsőosztály. Erre sokféle elmélet van, olvastam olyat, aki szerint a középosztály az, aki függetlenül tud működni a politikától, de olvastam a kérdést rugalmasan kezelő felmérést is, ahol nem számokkal dobálóznak, hanem azt mérik fel, ki engedhet meg magának nyaralást, autót, kikapcsolódást. Itthon sokáig létezett a létminimum, ami jelenleg kb. 95 ezer forint.

A szegénység viszonylagos? Jelenleg az EU irányelvei alapján egymáshoz viszonyítva nézik meg a jövedelmeket, ami azt jelenti, hogy 2018-ban az volt szegény, aki kb. 84 ezer forintot vagy kevesebbet keresett. A legáltalánosabb meghatározás talán azonban az, amelyik jövedelem szerint tizedekre bontja a társadalmat. Itt a legjobban kereső 20% a felsőosztály, ez itthon 159 ezer forintnál kezdődik. A középosztályba tartoznak, akik 102 - 159 ezer forint között keresnek, az alatta lévő 5 decilisbe tartozók pedig a szegénység különböző fokozatait jelentik. Gondolom nem kell külön magyarázni, miért necces ez a mérés: 159 ezer forint szinte éhenhalni is kevés, mégis azzal már felsőosztálybelinek számítanánk.

Ettől azonban még tény, hogy ennyi a jövedelem, az más kérdés, hogy mire elég. Ez alapján be tudjuk lőni, milyen a kerestünk hazai viszonylatban. De hadd tágítsam ki végül a kört világviszonylatra, mert talán ezzel vannak a legkevésbé képben az emberek: bár az EU-ban a legszegényebb országok közé tartozunk, világszinten az életszínvonalunk kb. harmadával-negyedével magasabb a világátlagénál.

komment
Címkék: társadalom
süti beállítások módosítása