A nyugati világ kitüntetett szerepet kap státusza miatt, az narratíváik hatással vannak az egész világra, ezért vigyázó szemeiket előszeretettel vetik rájuk a faji polgárháborúkra rejszoló rasszisták. Így az ember, amikor vitába száll, kénytelen utánanézni és tanulni adatokat. Ebből jön egy összeállítás.

Általános érvényű, észosztó megjegyzéseim a témával kapcsolatban:

1. Történelmileg teljesen bevett gyakorlat volt a bevándorlás, szinte minden régebbi, híresebb ember életrajzánál az derül ki, hogy soknemzetiségű háttérrel rendelkezik szülei révén vagy akár ő maga is több országban élt, több nyelvet beszélt.
2. A 21. században vagyunk, el kellene engedni ezt az etnicizáló világot, már nem releváns. Egyre gyakrabban találkozunk majd afrikainak tűnő japánnal, arabnak tűnő némettel, kínainak tűnő amerikaival... stb.
3. Ha annyira zavar, hogy a leszármazottak esetleg megváltoztatják a kultúrát, akkor az értelemszerű megoldás nem kitiltani/kiirtani az "idegeneket", hanem nagyobb hangsúlyt fektetni a kirekesztés felszámolására, hiszen az akadályozza meg az integrációjukat.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

I. Belgium

• Belgium lakosságának durván harmadának nem belga felmenői vannak,
  • ennek a harmadnak kb. a fele nem európai.
• A lakosság kb. 15%-a bevándorló,
  • ennek kb. fele nem EU-s állampolgár.
• Az etnikai megoszlás: 75% belga, 3-4% marokkói, illetve 3% egyéb nem fehér
• A vallási megoszlás: 55% keresztény, 35% nem tartozik egyházhoz, 5% muszlim
• Brüsszel ennél színesebb, ott a lakosság 75%-a nem belga származású,
  • 40%-a európán kívüli, főleg marokkói,
  • ebből 30% afrikai

II. Egyesült Államok

• Az őslakos indiánok kb. 20 ezer éve érkeztek Amerikába Ázsiából, 4 millióan lehettek Észak-Amerikában az európaiak érkezésekor;
  • A huszadik század közepére 0,2%-ra esett vissza az arányuk, ez mára visszakúszott 1% körüli értékre.
• Először természetesen fehér angolok érkeztek, majd írek és németek, végül dél- és kelet-európaiak; az ő arányuk kb. 40%;
  
  • Érdekesség, hogy magyarok már a 1583-ban is jártak Amerikában Budai Parmenius István révén; nem végződött jól az út, a visszaúton a hajó elsüllyedt. A második fecske Haraszthy Ágoston földbirtokosvolt, aki 1840-ben elsőként telepedett le a magyarok közül Amerikában és az amerikai borászat egyik alapítója lett.
  • Nagyobb számban először néhányezer 1848-as menekült érkezett, majd a kelet-európai hullámmal 6 - 700 ezer újabb magyar bevándorló a 19. század végén - 20. század elején. A fasiszta és kommunista diktatúrák szintén ösztönözték az emigrációt, aminek 1956 adott nagy löketet 40 ezer magyarral.
• A spanyolok révén kis túlzással hamarabb voltak afrikaiak Észak-Amerikában, mint angolok, de a 17. század elején már zajlott a rabszolgakereskedelem, amely egyre jobban intézményesült és faji alapúvá vált. A 18. század végére a lakosság már 20%-a volt fekete, ez a 20. század végére 10% alá esett, jelenleg 15%.
• A Fülöp-szigetekről a spanyolok révén már a 16. században érkeztek bevándorlók, nagyobb számban Kínából és Japánból a 19. században érkeztek csak munkások, amit jelentősen korlátoztak a 19. század végétől. Jelenleg kb. 5% az arányuk, főleg filippínók, kínaiak és indiaiak.
• A latinok aránya kb. 18%, értelemszerűen főleg Mexikóból.