Artúr közéleti blogja

Tévhitek: Orbán diktátor

2021. július 29. 14:51 - II. Liberális Artúr

Szokás szerint nem egy alaptalan kijelentést szeretnék árnyalni, de azért ez így egyelőre nem állja meg a helyét. Abból indul ki az egész, hogy a felbecsülhetetlenül hasznos (bár elég demagóg) Last Week Tonight c. műsorban (3:03-tól) a világ legismertebb diktátorait többek közt Orbánnal demonstrálták - nem először.

Az alapvetés nem áll messze a valóságtól, mielőtt megköveznének az ellenzékiek és zászlajukra tűznének a kormánypártiak: az már önmagában aggályos, hogy a parlament nevezi ki a hatalmi ágak gyakorlóit, főleg úgy, hogy Orbánnak alkotmányozó többsége van lassan egy évtizede. De emellett sajnos folyamatosan épülnek le a demokratikus intézmények, a helyi autonómia, a borzasztóan káros médiahelyzetről nem is beszélve. Több ezzel foglalkozó szervezet szerint is a demokrácia végét járjuk, lassan bele fogunk esni a részlegesen szabad vagy hibrid rezsim kategóriába.

De egyelőre még nem tartunk ott, ha nem is választ el sok tőle. Orbán még egyelőre nem vált diktátorrá, ami alapján furának tűnhet, hogy akkor mégis miért emlegetik egy lapon valóban véreskezű zsarnokokkal? Nos, a válasz nem a tényekben keresendő, hanem az emberiség egyik rákfenéjében, a látszatban, a benyomásban, a tévhitben. Kétes dicsőség, hogy Orbán képes volt elérni, hogy egy lapon emlegessék Oroszország vagy Törökország uraival, noha nem vagyunk annyira sem jelentősek, sem diktatórikusak.

De azt is érdekes megfigyelni, hogy lemaradt Egyiptom, Irán, Kína és Szaúd-Arábia is, amelyek nálunk diktatórikusabbak és jóval jelentősebb országok, míg szerepet kaphatott Észak-Korea és a Fülöp-szigetek, amelyek pedig nem annyira jelentősek.

Címkék: társadalom

Tévhitek: Az én adómból tartják el az országot!

2021. július 27. 19:13 - II. Liberális Artúr

Nem alaptalan kijelentés, de kissé féloldalas. Az adónak tekintett jövedelemadó ugyanis csak az állami bevételek töredéke, 16%. Persze ennél jóval több a közvetett módon befizetett adó, de itt már nehéz különválasztani a külföldiek és a magyarok adóit. Csak érzékeltetésképpen, a legnagyobb bevételek:

  • ÁFA: 29%
  • Önkormányzatok: 18%
  • SZJA: 16%
  • EU-s támogatás: 10%
  • Jövedéki adó: 8%
Címkék: társadalom

Tévhitek: Éghajlatváltozás és az időjárás

2021. július 26. 07:23 - II. Liberális Artúr

Nyugi, nem tagadni akarom, hiszen tény, hogy nő a Föld átlaghőmérséklete. Ezúttal arra a félrevezető érvelésre szeretném felhívni a figyelmet, ami mindkét oldalon megtalálható: a pillanatnyi időjárással akarják alátámasztani az éghajlatot. Az időjárás a pillanatnyi időjárást jelenti, míg az éghajlat rendszeres, tartós időjárási jelenségeket. Tehát az, hogy június 22-én 30 fok van, ami a megszokottnál melegebb, az nem azt jelenti, hogy éghajlatváltozás van, de az sem jelenti, hogy nincs globális felmelegedés, hogy májusban 5 fok is előfordult.

Az éghajlatváltozást akkor látjuk, ha átlagokat nézünk hosszabb, akár évtizedes távon. Lehet évekig változatlan az időjárás vagy csak minimális az eltérés, amit meg se érzünk, de az adatokból látszik, hogy bizony nő a Föld átlaghőmérséklete, azaz globális felmelegedés van.

Ez 1-2 fokot jelent, ami nem tűnik soknak, de épp elég ahhoz, hogy megváltoztassa az éghajlatot, ami azért gáz, mert felborulnak a megszokott tervek, nem lehet majd az őshonos növényeket és állatokat tenyészteni, más módszereket kell alkalmazni... stb, és ez csak a mezőgazdaság, de még senki sem tudja biztosan, hogy milyen egyéb következmények lesznek. Amit pl. a bőrünkön máris érezhetünk, az az eső, ami a megszokottnál nagyobb mennyiségben esik le egyszerre, a kisebbre tervezett  csatornák pedig nem bírják elnyelni, áll a víz az utakon, az autók összecsapják a gyalogosokat. Apróságnak tűnhet, de ez szükségessé teszi a városi csatornarendszerek újratervezését, átépítését, ami kapásól ki tudja hány milliárd forint, és akkor még emberek ezreinek kell extra mosásokat elindítani a piszkos ruha miatt, ami hatalmas energiapocsékolás.

Nem fogunk megsülni vagy megfagyni, de számolni kell azzal, hogy trópusi betegségek jelennek meg, drágább lesz az étel és a víz, illetve több lesz a nagyon meleg és a nagyon hideg idő. És mindegy, hogy mi az oka, mindenképpen készülni kell rá (ha nem nyírjuk közben ki magunkat a környezetszennyezéssel, ami részben összefügg vele, de alapvetően egy másik súlyos probléma).

https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/

Címkék: társadalom

Tévhitek: Brazília a világ tüdeje

2021. július 25. 07:00 - II. Liberális Artúr

Elöljáróban szögezzük le, hogy egyáltalán nem értek a témához és olyan tényeket fogok figyelmen kívül hagyni, mint hogy az őserdők hatékonyabbak a szén-dioxiddal szemben vagy hogy egy országnak mekkora területe alkalmas egyáltalán erdők telepítésére.

A klímaváltozás és környezetszennyezés egyik fő pontja a brazil őserdő, pontosabban annak irtása. Hogy rögtön tökön is rúgjam magam, jogosan hívják a föld tüdejének az amazonas-i őserdőt, hiszen az őserdők harmadát teszik ki és akkora, mint az EU.

Amire utalni akartam, hogy bár jó lenne, ha nem nyúlnának hozzá, ez megint a más farkával való csalánverés esete, ugyanis sok tehetősebb országban jóval alacsonyabb az erdők aránya, nem beszélve arról, hogy őserdők szinte már nem is maradtak. Tehát ahelyett, hogy Brazíliát cseszegetnénk emiatt, ahol az egyik legmagasabb az erdők aránya, előbb érdemes lenne a saját házunk táján szétnézni és erdőket telepíteni. Brazília azért lett a világ tüdeje, mert máshol már nem maradtak fák.

Európában pl. 3% az őserdők aránya (itthon nincs is), és ha mondjuk Brazíliához viszonyítjuk magunkat, akkor a jelentős országok közül jól teljesít e téren Dél-Korea és Japán, jóindulattal a brazilhoz hasonló a helyzet Kanadában és Oroszországban, és rosszul teljesít a többi, elsősorban az Egyesült Államok, India, Indonézia, Kína és persze hazánk is.

Címkék: külföld

Tévhitek: Szegénység, gazdagság

2021. július 24. 07:37 - II. Liberális Artúr

Oké, ez nem igazán tévhit kategória, de az emberek benyomásai gyakran hamis képet festenek a valós viszonyokról. Mennyit keresünk? Kezdjük azzal, hogy az átlagfizetés 2018-ban 240 ezer forint volt, de ilyenkor sokak zsebben kinyílik a bicska, hiszen a többség nem keres ennyit. A többség jövedelméhez közelebb áll az ún. mediánbér, amiről nincs hivatalos adat, de kb. negyedével lehet kevesebb az átlagfizetésnél, azaz olyan 180 ezer forint. Végső összegként még tegyük ide a minimálbért, ami jelenleg 99 ezer forint.

Ki a szegény, ki a gazdag? Igazából az a kérdés, hogy mi az a középosztály, aminek a modern, demokratikus államok alapját kéne biztosítania, ugyanis tőlük lentre helyezkedik el az alsóosztály, fentre pedig a felsőosztály. Erre sokféle elmélet van, olvastam olyat, aki szerint a középosztály az, aki függetlenül tud működni a politikától, de olvastam a kérdést rugalmasan kezelő felmérést is, ahol nem számokkal dobálóznak, hanem azt mérik fel, ki engedhet meg magának nyaralást, autót, kikapcsolódást. Itthon sokáig létezett a létminimum, ami jelenleg kb. 95 ezer forint.

A szegénység viszonylagos? Jelenleg az EU irányelvei alapján egymáshoz viszonyítva nézik meg a jövedelmeket, ami azt jelenti, hogy 2018-ban az volt szegény, aki kb. 84 ezer forintot vagy kevesebbet keresett. A legáltalánosabb meghatározás talán azonban az, amelyik jövedelem szerint tizedekre bontja a társadalmat. Itt a legjobban kereső 20% a felsőosztály, ez itthon 159 ezer forintnál kezdődik. A középosztályba tartoznak, akik 102 - 159 ezer forint között keresnek, az alatta lévő 5 decilisbe tartozók pedig a szegénység különböző fokozatait jelentik. Gondolom nem kell külön magyarázni, miért necces ez a mérés: 159 ezer forint szinte éhenhalni is kevés, mégis azzal már felsőosztálybelinek számítanánk.

Ettől azonban még tény, hogy ennyi a jövedelem, az más kérdés, hogy mire elég. Ez alapján be tudjuk lőni, milyen a kerestünk hazai viszonylatban. De hadd tágítsam ki végül a kört világviszonylatra, mert talán ezzel vannak a legkevésbé képben az emberek: bár az EU-ban a legszegényebb országok közé tartozunk, világszinten az életszínvonalunk kb. harmadával-negyedével magasabb a világátlagénál.

Címkék: társadalom

Tévhitek: Válások

2021. július 23. 06:48 - II. Liberális Artúr

A köztudatban - legalábbis az enyémben - az él, hogy minden második házasság válással végződik. Hát nem. Korábban ez inkább csak minden harmadik volt, az ezredfordulón vált ez minden másodikká, a legutóbbi népszámlálás azonban már azt az eredményt hozta, hogy háromból két házasság végződik válással:

  • 1941: 79 ezer házasság, 7 ezer válás - 9%
  • 1960: 89 ezer házasság, 17 ezer válás - 19%
  • 1970: 97 ezer házasság, 23 ezer válás - 24%
  • 1980: 80 ezer házasság, 28 ezer válás - 35%
  • 1990: 66 ezer házasság, 25 ezer válás - 38%
  • 2001: 44 ezer házasság, 24 ezer válás - 56%
  • 2011: 36 ezer házasság, 23 ezer válás - 65%

Az is látszik, hogy arányaiban is zuhan a házasságok száma, de a válásoké viszonylag állandó. A kormányintézkedések/közhangulat azonban láthatóan megtették a hatásukat, 2018-ban már egészen más volt a helyzet:

  • 2018: 51 ezer házasság, 17 ezer válás - 33%
Címkék: társadalom

Tévhitek: Túlnépesedés, demográfia, fogy a magyar

2021. július 22. 11:17 - II. Liberális Artúr

Az emberek szemében a túlnépesedés az, amikor a fejlődő országban az anyuka mellén öt gyerek csüng ruhátlanul, piszokban, egy kis zugban. Itt három (vagy négy) különböző dolog keveredik. Az első, ami pont fordítva van összefüggésben a dologgal, az az életszínvonal, de erre térjünk vissza később.

A népességszám miatt az egyenként másfélmilliárdos Kínát és Indiát gondolják túlnépesedettnek, de a kettő nem feltétlenül függ össze. A legnépesebb országok közé tartoznak még:

  • Amerikában: Brazília, Egyesült Államok, Mexikó
  • Ázsiában: Banglades, Fülöp-szigetek, Indonézia, Irán, Japán, Pakisztán, Vietnám
  • Afrikában: Egyiptom, Etiópia, Kongó, Nigéria
  • Európában: Németország, Oroszország, Törökország

Eggyel közelebb jár a valósághoz, aki figyelembe veszi, hogy a népességszám nem feltétlenül jelent zsúfoltságot, hiszen sok ország elég nagy. Népsűrűség szerint ezek az országok a legrosszabb helyek, a miniállamokat nem számítva:

  • Ázsiában: Bahrein, Banglades, Dél-Korea, Libanon, Palesztina, Szingapúr, Tajvan
  • Afrikában: Mauritius, Ruanda
  • Európában: Hollandia
  • Amerikában: Haiti

Csakhogy a túlnépesedés nem ezt jelenti. Nem az számít, hogy hányan élnek az adott helyen vagy mennyire zsúfolt a hely. A túlnépesedés azt jelenti, hogy az adott ország fenntarthatóan hány embert tud kiszolgálni. És ezzel kanyarodjunk vissza az életszínvonalhoz és cáfoljuk meg a bevezetőben felvázolt képet: nem az a túlnépesedés, hogy öt gyereked van, ezért nem jut elég étel; a túlnépesedés az, amikor olyan gazdag vagy, hogy túlfogyasztasz. Épp ezért van az, hogy nem a szegény országok jellemzően a túlnépesedettek, hanem a gazdagok. Íme a leginkább túlnépesedett országok, leszámítva a miniállamokat:

  • Ázsia: Bahrein, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Izrael, Japán, Katar, Kuvait, Libanon, Omán, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Tajvan
  • Európa: Ausztria, Belgium, Ciprus, Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Olaszország, Svájc, Szlovénia
  • Amerika: Egyesült Államok, Trinidad és Tobago
  • Afrika: Líbia

Ennek fényében mindjárt más a fekvése a termékenység kérdésének is. Fekete-Afrikában születik átlag 5 gyerek, az arab országokban 3, a többi helyen pedig 2 - világátlag 2,4. Magyarországon és a régióban az egyik legalacsonyabb, 1,5 körüli a termékenység. Tehát fogyunk, de ez nem feltétlenül baj, hiszen Magyarország is túlfogyaszt. Az ideális lakosságszám a jelen életszínvonal mellett kb. 7,5 millió fő lenne, ehhez képest durván 9,5 millióan vagyunk. A baj az, hogy öregszünk.

Egyébként távlatokba helyezve nem feltétlenül állunk rosszul, íme az adatok:

  • 1900: 6,9 millió
  • 1910: 7,6 millió
  • 1920: 8,0 millió
  • 1930: 8,7 millió
  • 1940: 9,3 millió
  • 1950: 9,3 millió
  • 1960: 10,0 millió
  • 1970: 10,3 millió
  • 1980: 10,7 millió
  • 1990: 10,4 millió
  • 2000: 10,2 millió
  • 2010: 10,0 millió
  • 2019: 9,8 millió

Tehát valóban csökken a népesség az 1980-as évek óta, viszont nézhetjük úgy is, hogy sokkal többen vagyunk, mint száz-kétszáz-ezer évvel ezelőtt.

Címkék: társadalom

Tévhitek: Magyarország keresztény ország

2021. július 21. 22:35 - II. Liberális Artúr

Oké, nem úgy nem keresztény ország, hanem ahhoz képest, ahogy szeretik beállítani az "értékvesztett" nyugati országokhoz képest. Nagyvonalúan engedjük most el, hogy mik azok a keresztény értékek, mennyire követjük őket, nézzük tisztán csak a számokat.

A KSH népszámlálási adatai növekvő tendenciát mutatva 2011-ben azt az eredményt hozták ki, hogy a lakosság 46%-a nem vallja magát kereszténynek (2001-ben ez még csak 26% volt), tehát kis jóindulattal az ország fele nem is keresztény, és a 2021-es népszámlálásra ez valószínűleg így is lesz, hiába tolja az állam ezerrel az egyházakat. Tehát van 54% keresztényünk (ebből 37% a római katolikus, 12% református), ezek alapján kicsit bátor dolog magunkat keresztény országnak hívni. Nyilván nem is erre gondolnak, hanem arra, hogy történelmileg kb. ezer évig a kereszténység volt uralkodó és a keresztény kultúrkörbe tartozunk, csak akkor meg m van az előtte lévő, ezernél több évvel?

Na de ezt tudtam eddig is. Ami meglepetésként ért és készpénznek vettem, hiába csak politikus-okádék (soha nem tanul az ember), az az, hogy mi sokkal keresztényebbek vagyunk a Nyugatnál. Hát lófaszt. Az egy dolog, hogy számszerűleg még egyes muszlim országokban is több keresztény él, de arányaiban is csak néhány európai ország kevésbé keresztény nálunk: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Franciaország, Észtország, Hollandia, Oroszország, Törökország. Tehát a több mint 50 európai országból mindössze nyolcban él arányaiban kevesebb keresztény és abból csak kettő nyugat-európai. És még csak nem is arról van szó, hogy valamivel nálunk kisebb az arány; nagyjából egy szinten vagyunk a franciákkal és a németekkel, a többi országban jelentősen magasabb.

 

Címkék: társadalom

Dolgok, amik felbaszták az agyamat a "Balázsékban"

2021. július 20. 15:59 - II. Liberális Artúr

Előszó itt. Kb. a kezdetektől, a Danubius-os indulásuk óta hallgatom a Pirítóst Morning Showt Balázsékat, kezdetben nagyon szórakoztatott, most már kevésbé. Hogy miattam vagy miattuk, az mindegy is. Számos olyan téma elhangzik a műsorban, amihez magamban hozzászólok, de ezúttal nem az a célom, hogy véleményt nyilvánítsak vagy az észt osszam, hanem szeretném kidühöngeni magam azoknál a megszólalásoknál, ahol már fáj az érvelés vagy az ismerethiány. Nem bántásból vagy kritikaként, csak mert muszáj kiadnom magamból.

1. Helytelenül kiejtett márkanevek (2019. február 6.)

Ez azért fájó, mert bár magukon is jól szórakoztak, másokkal szemben ez lenézőnek hatott. Többezer márkanév/idegen szó van, ne legyen már elvárás mindegyikük ismerete, főleg ha nem is találkoztunk velük. De lehetnék szőrszálhasogatóbb is, hiszen ha valaki kiröhögi azt, aki az iPhone-t ifonnak mondja ájfon helyett, azt menten kiröhöghetjük mi is, hiszen az angol "o" hang messze nem ugyanolyan, mint a magyar "o". Ezért fontos, hogy ne osszuk az észt magasról, hanem kellő alázattal közeledjünk egy témához.

2. Nyilvános szoptatás (2019. február 12.)

Megosztó téma, és ahogy jeleztem, nem is feltétlenül állást akarok foglalni egy-egy kérdésben. Ami felbaszta az agyamat az az volt, hogy egy érvelés szerint a nyilvános szoptatás okés, mert az természetes dolog. Amikor viszont megemlítették pl. a nyilvános szexet, akkor az nem okés, mert össze sem hasonlítható vele. Namármost ezzel az a problémám, hogyha a nyilvános szoptatás azért okés, mert természetes, akkor minden más természetes dolognak is okésnak kéne lennie. Persze hogy más a szex és a szoptatás, nem ezzel van bajom, hanem a természetességre való hivatkozással. Legyünk konzekvensek kérem vagy indokoljunk helyesen. Ha a szoptatás természetes és ezért okés, akkor a szex is az. Ha a szoptatás okés, de a szex nem, akkor itt nem a természetesség a valódi érv.

3. "Toleranciaterror" (2019. február 14.)

Ez egy nagyobb lélegzetvételű megjegyzés lehetne, mert a műsor előszeretettel foglalkozik ezzel a témakörrel. Nem mennék bele részletesen, röviden csak annyit, hogy a világ változik, és a más korban szocializálódott emberek ezt természetszerűen nehezen viselik, Balázsék pedig akár megjátszva magukat, akár nem, tatásan puffognak egyet, hogy ezek a mai fiatalok, bezzeg a mi időnkben... stb. Az aktuális hír az volt, hogy Franciaországban tilos lesz apának és anyának szólítani a szülőket. Persze az ember fejében meg kéne hogy szólaljon a riasztó, hogy ezzel így valami nem stimmel, és valóban, mindössze annyi történik, hogy hivatalos dokumentumokban apa és anya helyett "szülő" szó fog szerepelni. Az ok praktikus, hiszen 2013 óta azonos nemű párok is fogadhatnak gyereket örökbe. De hogy ne kelljen túl messzire menni, hogy az arra vevők felháborodjanak, nézzék meg, nálunk mi van az ellenőrzőbe írva. Na ugye.

4. Tanári fegyelmezőmódszerek (2019. február 21.)

Szintén gyakori siralom a mai elkorcsosult világgal szemben, hogy ezek a mai fiatalok már nem tisztelik a tanárokat, mert azok nem adhatnak egy makarenkói pofont (ami egyébként nem az, nem úgy, sőt, az ellentéte annak, amit gondolnak róla, meg van még jópár durva tárgyi tévedés, de ebbe ne menjünk bele). Sőt, maga Balázs vallotta be korábban, milyen durván bántalmazták korábban gyengébb fizikumú matektanárjukat, de ugye az teljesen más... Továbbra sem a konkrét ügyről vagy a témáról szeretnék véleményt nyilvánítani, abban akár még egyet is érthetünk. A gondom az, hogy indulatból, teljesen egyoldalúan hergelték a nagy nyilvánosságot tulajdonképpen a gyerekbántalmazás tiltása ellen egyetlen esetből általános, egyoldalú következtetéseket levonva. Kapásból pár dolog, ami kimaradt: 1) nem szólalt meg a másik oldal (nyilván nem akartak nyilatkozni) 2) a téma komoly, de nem szólalt meg szakértő 3) hiányzott annak az alátámasztása, hogy ez egy egyre gyakoribb jelenség és ennek oka a testi fenyítés hiánya 4) nem gondoltak arra, hogy a tanár visszaélhet ezzel, és akkor már jobb, ha inkább nincs meg ez az eszköz a kezükben.

5. Márciusi adások: mivel továbbra is ugyanazok a bosszantó hibák kerülnek elő, hosszabb magyarázkodás helyett, csak felsorolásképpen, hogy volt egyoldalú hergelés vagy hol nem tudnak túllépni rajta, hogy nem 1980-ban élünk már:

6. Áprilisban jól viselkedtek vagy magasan volt az ingerküszöböm :)

7. Fotózás a temetésen (2019. május 2.)

Ez nem borított ki, csak nagyon meglepett, hogy mindhármójuktól ennyire idegen, úgyhogy most picit véleményt nyilvánítok: szerintem ez is egy családi esemény, amit meg lehet örökíteni attól még, hogy nem örömteli.

8. Májusi adások:

---------- RÁUNTAM ----------

De tudjátok, mi az izgi? Rátaláltam az első műsorukból néhány 2005-2006-os adásra. Ekkor még a Radio Deejaynél voltak, Jani és Balázs mellett a harmadik műsorvezető Bakos Móni volt, és már olvasott híreket Anett is, valamint akkor is kedvenc alanyuk volt Pákó, de még nagyon gyenge volt a színvonala mostani adásokhoz képest.

De nem ezért izgalmas, hanem mert kész időutazás hallgatni, elvégre 2005 lassan már 15 éve volt. Jani ma már lassan 50, akkor még 35 volt, Balázs 30 se. Jani a kisgyermekéről áradozott, aki lassan felnőtt lesz. Balázsnak még se felesége, se gyerekei nem voltak. De még csak nem is ők az érdekesek, hanem a hírek.

Akkor még 6000 volt a BKV-bérlet, megemlékeztek a négy éve történt 9/11-ről, ekkor csapott le a Katrina hurrikán, Gyurcsány volt a miniszterelnök, kétkulcsos az SZJA, egy Merkel nevű német nő pedig a szoros választási eredmények miatt próbál koalíciót kötni. De még mindig nem ez a legérdekesebb, hanem hogy mi történt azóta, amiről még fogalmuk se lehetett.

Volt ugyan internet, de még messze nem annyira része a mindennapoknak, mint ma. Volt mobil, de nem volt okostelefon. Ebben az évben alapították a YouTube-ot, de a Facebook még nem volt publikus (éljen az IWIW). És előtte álltak a 2006-os eseményeknek, a válságnak, Merkel 15 éves korszakának, az egész NER-nek, az arab tavasznak, és valószínűleg kiröhögnek, ha azt mondod, hogy 2008-ban fekete elnöke lesz az Egyesült Államoknak, utána pedig őt Trump követi...

Nagyon szembetűnő volt a közhangulat, amit már akkor rossznak ítéltek meg, pedig mai füllel üdítő volt hallani, hogy szakmai szervezetek nyújtanak be ajánlásokat a kormánynak és nem fordítva...

Címkék: társadalom

Az észosztásról

2021. július 19. 14:47 - II. Liberális Artúr

Általános bevezető a "Dolgok, amik felbaszták az agyamat a Balázsékban" poszthoz

Mily ironikus, hogy most épp én is hasonlót fogok tenni :D Ahogy idősödöm, tapasztaltabbá, műveltebbé érek, ez pedig óhatatlanul magával vonja, hogy észrevegyek hibákat, tévedéseket, hazugságokat. Ahhoz képest, hogy én sosem mertem igazán véleményt nyilvánítani, biztos ismeri mindenki azt a típust a környezetében, aki viszont nagyon is mer. Rosszabb esetben mást se csinál. És a nem kért véleménynél kevés irritálóbb dolgot tudok elképzelni, főleg ha annak tárgya én vagyok. A sok rádió- és tévéadó miatt pedig tartalomgyártó kényszer van, a műsorvezetők kénytelenek jobb híján a véleményüket megosztani a nagy nyilvánossággal, akkor is, ha nem értenek az adott témához. Na nem mintha szakértők nem mondhatnának nagy baromságokat.

Amíg egyedül az Index csinálta ezt, addig szórakoztató is volt, de most már gyakorlatilag nem lehet kiegyensúlyozott, objektív tartalmakat találni. Minden rovat véleményrovattá vált. És akkor erre még rárakódott az internet teljes nyilvánossága is, ahol a megmondóember kolléga immár az egész világnak oszthatja bölcs meglátásait. És részben szerintem ennek köszönhető a féknyúz műfaj elterjedése is. Először talán Puzsérnál esett ez le, akinek az előadásait nagyon élveztem a szokatlan megközelítései és látszólagos műveltsége miatt, amíg kettőnk művéltsége nem keresztezte egymást. Ekkor rá kellett döbbenjek, hogy a tudása nagyon felszínes, így logikus következtetései alapjaiban hibásak és menthetetlenül tévesek.

Véleményem azért lehet, nem? Szabad országban élünk!

Igen és nem. Az egész dolog rákfenéje az, amit a cím is kifejez: egy dolog a vélemény és más az észosztás. Puzsér például olyan vehemensen osztja a véleményét, hogy az észosztásnak felel meg, mintha az igazságot prédikálná. És még teszik ezt jópáran olyan emberek, akik mindezt nagy nyilvánosság előtt teszik. Ez az igazán veszélyes, hiszen a vélemény nem tényközlés, de arra tökéletesen alkalmas, hogy megvezesse az embereket, mert nem kellően alapos - olyat csak egy szakértő tud.  Szóval szerintem a helyes megoldás annyi, hogy egyszerűen ne nyilvánítsunk véleményt, ha nem mélyültünk el a témában, és mindenképpen legyünk nyitottak. A vita, a véleménynyilvánítás és az észosztás nem ugyanaz.

Címkék: társadalom
süti beállítások módosítása